Interjú az edzőinkkel: Csaplár-Nagy Arnold (NB I. B)

Elsőként arról kérdeznénk, hogyan értékeled a csapat idei szereplését a 2019/20-as „csonka szezonban”?

„Két részre bontanám a szezont. 
A szezon első részében, a 2019-es naptári évben jól játszottunk, jöttek az eredmények, sok mérkőzést sikerült megnyernünk. Ezzel a részével a szezonnak elégedett vagyok, és büszke vagyok arra, amit azokban a hónapokban nyújtottunk.
A szezon második részében, a 2020-as naptári évben az első mérkőzésünket megnyertük Egerben, utána viszont hullámvölgybe kerültünk, zsinórban sok mérkőzést veszítettünk el. Fájó, hogy ezek között a mérkőzések között 4 olyan is volt, ahol maximum 5 pont volt a különbség, ezeket a mérkőzéseket nagyon könnyen a magunk javára fordíthattuk volna. A szezon második részével nem lehetek elégedett.
A bajnokság előtt a középmezőny elérését tűztük ki célul, a végső helyezésünket tekintve annak alsó felét értük el. Akár azt is mondhatnánk, hogy a bajnokság előtt kitűzött célt elértük, ennek ellenére nem vagyok elégedett, és itt elsősorban a szezon második felére gondolok.
Összességében azt gondolom, hogy több volt bennünk, mint amit a végső helyezésünk mutat.”

Az idei szezontól új szerepkörben láthattunk, hiszen eddigi játékos pályafutásodat edzői karmesteri pálcára cserélted. Milyen tapasztalatokat szereztél, hogy ízlett ez az új szerepkör?

„A szezon elején nagyon furcsa volt, hogy tavaly még együtt pattogtattam a srácokkal, augusztustól pedig a csapat edzője voltam. A szezon előre haladásával sikerült ezt a szituációt megszoknom.
Rengeteg tapasztalatot szereztem a szezon során, azt gondolom sokkal többet, mint amire a bajnokság elején számítottam.
Az egyik legnagyobb tapasztalatom az, hogy az edzőként nagyon sok minden máshogy néz ki, és más megítélés alá esik, mint játékosként. Egy edzőnek egészen más szemmel kell nézni a dolgokat, mint egy játékosnak.
Az elmúlt 1-1,5 hónapban, a koronavírus miatti leállás alatt sokat gondolkodtam a bajnokságban elért eredményeinkről. Átgondoltam, hogy mik voltak a pozitívumok, mik voltak a negatívumok, illetve mit kellett volna másképp tenni.
Az új szerepkört tekintve elmondhatom, hogy kifejezetten tetszett és nagyon érdekes volt az új szerepem.”

A szezont szenzációsan kezdte a csapat, győzelmet győzelem követett, majd egy kisebb hullámvölgy keletkezett. Miben látod a különbséget az őszi és a tavaszi teljesítmény között?

„Azt gondolom, ez egy összetett dolog, ennek több oka van.
Sajnos a szezon során a játékosok egyéb elfoglaltságai (munka, iskola) miatt keveset tudtunk együtt edzeni. Kifejezetten keveset tudtunk 5-5 ellen gyakorolni, amikor változtatni kellett volna egy kicsit a játékunkon, pedig nagyon szükséges lett volna, hogy legalább 10-en legyünk edzésen.
Így utólag talán én is más döntést hoznék néhány szituációban, talán más döntésekkel eredményesebbek lehettünk volna tavasszal.”

Mennyiben sikerült a szezon előtt eltervezett célokat megvalósítani mind a csapat, mind az edzői pályafutásod szempontjából?

„A csapat céljaira utaló kérdésre már a korábbiakban válaszoltam, saját edzői pályafutásommal kapcsolatban pedig egyetlen célom volt a szezon előtt: a lehető legtöbbet tanulni újonc edzőként. Ezt a célt maximálisan sikerült elérni, sokkal többet tanultam, mint amit a szezon előtt vártam. Ezt a játék
és az edzői munka minden elemére értem. Örülök, hogy ennyi tapasztalattal gazdagodhattam.”

Mit gondolsz, mire lett volna képes a csapat a szezon hátralevő részében?

„Hiszem, hogy elindultunk volna felfelé a hullámvölgyből, és ismét elkezdtünk volna győzelmeket gyűjtögetni. Az utolsó mérkőzésen a Cegléd ellen voltak biztató jelek, de a pechünkre pont a listavezetővel játszottunk azon az estén.
Elég erősnek tartom a csapatot ahhoz, hogy kilábalhattunk volna, és minden adott volt ahhoz, hogy ismét az ősszel látott formánkat mutassuk.
Matematikailag még volt esélyünk a felsőházra, de reálisan az alsóházban folytattuk volna a rájátszást. Nyilván jó lett volna elérni a felsőházat, az alsóház esetén pedig jó lett volna minél előkelőbb helyezést elérni.”